Mi is az a kristály? Miből lett a Swarovski ékszer?

Nem egyszerű a válasz. Mindennapi életünk során gyakran elsétálunk egy szépen berendezett kirakat mellett, ami tele van csillogó, csodás ékszerekkel. Sokszor nem akarunk közelebb menni az üveghez, hogy inkább ne is fájdítsuk a szívünket a látvány miatt. Azt gondoljuk, hogy úgysem tudnánk megvenni, biztosan rettentően drága.

Aztán néha engedünk a csábításnak és odasettenkedünk a kirakat elé. Eztán jön a döbbenet: hiszen ez nem is az a méregdrága lánc, amire gondoltunk. Kinézetre a luxus kategóriának tűnik, de az ára? Hát igen! Már be is merünk lépni a boltba, hiszen kellemesen csalódtunk. Egy drágakő az bizony gyönyörű. Az ára azonban a csillagokban van, tehát többünknek elérhetetlen. De a Swarovski ékszer? Az érzés ugyanaz a mámoros érzés: csodásan csillogó, luxust, eleganciát tükröző. Az ára pedig megfizethető, még egy átlagember számára is. Néha nem árt egy ilyen kis apró kockáztatás az életben, néha merjünk bátran belépni oda is, ahova úgy gondoljuk, hogy ide aztán soha!

De nézzük meg, miből is lett a Swarovski ékszer? Mit fogunk viselni ezután, mivel fogjuk a napunkat feldobni? Mert akár bevalljuk, akár nem, bizony egy kis luxus érzete feldobja a kedvünket.

Vannak olyan drágakövek, amik élő anyagból alakultak ki, jöttek létre. Ilyenek a gyöngyök, borostyán, vagy a korall. De a drágakövek többsége ásványi anyag. Ezek az ásványi anyagok a sok-sok millió, milliárd évvel ezelőtt alakultak ki a föld belsejében. A föld folyamatosan hűlt ki, ezekkel a kémiai változásokkal jöttek létre az ásványok. A magma gyors szilárdulása miatt jöttek létre az úgynevezett amorf kristályok, amik nélkülözik a kristály formát, mert olyan gyorsan alakultak ki. Pedig a kristályoknak a kristályforma éppen a jellemző tulajdonsága. A sok milliárd év alatt meteor becsapódások érték a földet, ezek a meteorok aztán elérve a talajt ott szintén forma nélküli anyagokként élték át a történelmet. Tehát idegen anyagokkal is találkozhatunk, ha ásványokról beszélünk.

A kristályokra jellemző, hogy kemény, erős fizikai tulajdonsággal bírnak. A színek igen változóak lehetnek, egyrészt a kristály vegyi összetétele miatt. Másrészt meghatározza a színt a kristályban található atomok elhelyezkedése, mert ezek módosítják a kristályon áthaladó fényt. A fénysugarak különböző módokon hajolnak el, ezért láthatunk ezer-színű kristályokat. A kristályok kemény anyagok, annak is kell lenniük, mert nem lennének csiszolhatóak, sokáig viselhetőek. A keménységet egy skálán mérik. Ennek a skálának tízes a mércéje. Az emberi köröm például a kettes fokozatot kapta meg, egy kés pengéje lehet ötös, hatos, egy kristály már eléri a hetest. És mi lehetne a skála legtetején más, mint a gyémánt, ami a tízes értéket éri el? Tehát bármilyen kristállyal is legyen dolgunk, mindig értékeljük a természet szépségét, hiszen a kialakulást mindig a természet befolyásolta.

Egy ékszer, Swarovski kristály azért lehet egyenértékű a nála sokkal többre értékelt, – pénzben kifejezhető értékről beszélünk!- egyéb drágakövekkel, mert ugyanaz a kialakulás folyamata. Ezt jó, ha észben tartjuk, és nem hagyjuk magunkat befolyásolni az éppen divatos társadalmi normáktól. A mai kor embere is ugyanúgy szeret ékszert hordani, mint a történelmünk során bárki. Érdemes a józan eszünket is bevetni egy ékszervásárlás során. Nem kell feltétlenül vágyakozni egy olyan nyakláncra, gyűrűre, ami gyémánttal van díszítve, hiszen ugyanazt az ásványt hordjuk egy Swarovski ékszerben.